Ötödjére ebben a részben nem csak Lucy szemszögéből fogok írni, ezt csak azért írom, mert igazából nem szeretek több szemszögből írni , de most meg kell mutatnom a másik fél érzéseit is. Nem is szaporítom tovább, kíváncsi vagyok megint a véleményetekre a résszel kapcsolatban. Kellemes olvasást! Xx
Az ajtó halk kopogására lettem figyelmes, szóval megérkezett. Szerencsénkre Em és Sam, nem érkeztek még vissza, szóval nyugodtam megtudjuk majd beszélni a helyzetet.
Lassan az ajtó felé lépkedtem, a kilincset lenyomva kinyitottam a nyílászárót. Ő lazán zsebre dugott kézzel, elmotyogott egy ,,szia"-át, közben arra várakozott, hogy beinvitáljam.
-Gyere - álltam arrébb, miután besétált becsukta maga mögött az ajtót, intettem neki, hogy kövessen bementünk a szobámba, ő helyet foglalt az egyik fotelben, és meg a másikban.
-Csokit? - nyújtottam felé.
-Köszi - vett el csíkot.
-Miről szerettél volna beszélni? - kérdeztem tőle, ez elég hülyén hangozhatott a számból, bár valahogy jeleznem kellet neki, hogy végre belekezdjem a mondandójába.
-Nem nehéz kitalálni, rólunk - válaszolt keserűen a fiú.
-Niall, figyelj, én nem tudom mi van közöttünk, de azt mindketten tudjuk, hogy több, mint barátság, tudom, hogy csak néhány hete ismertelek meg, de én akkor sem akarlak elveszíteni téged, persze, én csak egy asszisztens vagyok, és nem kötelező jóban lennünk, de akkor is így érzek, hiányoznál, nem szeretnélek, úgy kezelni téged, mint egy idegent - magyaráztam, kiadtam magamból ezt a hosszú mondatot, valamivel jobban éreztem magam, de közel sem, úgy, ahogy én azt elképzeltem.
-Igazad van - reagálta le röviden az előbb elhangzottakat.
-Szerintem kezdjük tisztalappal mindent - ajánlottam fel.
-Az ugyanolyan, mint, hogy ,,felejtsünk el mindent", és az sem működött - mondta, teljesen igaza volt.
-Igazad van - sóhajtottam fel, kész őrület ez az egész.
-Van még ebből a csokiból? - kérdezte vigyorogva, hirtelen, hogy megváltozott a hangulata, kész tényleg nem értem ezt a srácot.
-Ööö, persze - tértem vissza az elmélkedésből és felé nyújtottam újra a tábla csokit.
-Hirtelen megváltozott a hangulatod - mosolyodtam el rajta.
-Tudod a csokoládé csodákra képes - vigyorgott tovább.
-Akkor nekem is kell ennem belőle - törtem le én is az édességből egy csíkot.
-Na? - kérdezte.
-Nem érzek semmi változást - nevettem el magam.
-A nevetés jó jel - magyarázta.
-Niall, tudom, hogy csak elakarod terelni a gondolataimat - mosolyogtam rá.
-Sikerült is - nevetett tovább - barátok? - kérdezte, miközben felállt.
-Még szép - nevettem fel és megöleltük egymást.
-Rendben leszünk? - suttogtam.
-Rendben, minden olyan lesz, mint volt - suttogta.
-Úgy legyen, ahogy mondod - öleltem még jobban magamhoz.
Szép lassan elengedtük egymást, közben mosolyogtunk egyet a másikra.
-Van kedved maradni, úgyis filmezek? - kérdeztem tőle.
-Ki nem hagynám - nevetett fel - különben mit nézel? - kérdezte.
-Valami vígjátékot elég jó -mondtam és elhelyezkedtem az ágyon, jelzésként megütögettem magam mellet a helyet, hogy nyugodtam letelepedhet mellém.
A filmet körülbelül végig nevettük mindketten, így jó volt a hangulat, nem olyan, mint amikor megérkezett, mert akkor szó szerint tapintani a feszültséget a levegőben.
***
-Na most már megyek -állt fel és az ajtóhoz sétált, mikor lejárt a film.
-Bocs, nem akartalak feltartani - szabadkoztam és kikísértem őt.
-Nem úgy értettem te bolond - nevetett - csak holnap korán kezdődnek a próbák - magyarázta.
-Tényleg - sóhajtottam fel.
-De utána nem lesz már, ilyen nagy felhajtás, csak lezajlik ez a Madison Square Garden, és utána kicsit több szabadságot kapunk - vázolta a helyzetet.
-Értelek, hát akkor jó éjt Niall - öleltük meg egymást.
-Neked is Lucy - mosolygott és kilépett az ajtón.
Visszasétáltam a szobámba és rendbe szedtem kicsit a helyiséget, néhány perccel később kacagásokra lettem figyelmes, bizonyára megérkeztek a lányok.
-Sziasztok! - léptem ki hozzájuk.
-Ó, szia, képzeld Samantha és Taylor - nevetgélt - összejöttek - sipákolt. Igen, már több hete húzzák egymás agyát, a kapcsolatukat, ,,ilyen se veled, se nélküled"- nek lehetett titulálni.
-Na végre - mosolyogtam a lányra és megöleltem őt - már ideje volt - nevettem el magam én is.
-Nekem most mennem kell lányok - magyarázta Sam.
-Kitalálom Taylorhoz - mondta színpadiasan Em.
-Talált süllyedt - kacsintott egyet - na sziasztok - ölelt meg minket és kilépett az ajtón.
-Ez gyors volt - nevetettem fel.
-Ez a szerelem - mosolygott a lány.
-Az biztos, na én megyek lefekszem, jó éjt csajszi - öleltem át.
-Neked is - mosolygott egyet és elvonult a szobájába.
Beléptem a jelenlegi birodalmamba és a fürdőszobába siettem, vettem egy jó meleg zuhanyt, aztán magamra kaptam a halóruhámat, és az ágyamba feküdtem.
Oldalra fordultam és lehunytam a szemeimet és vártam, hogy végre én is álomországba utazhassak..
Niall Horan
Az ágyamban fekve gondolkodok rajtam és Lucyn. Bizonyára ő már alszik, mint minden normális ember, csak én vagyok fent ezekben a késő hajnali órákban.
Nem jön álom a szememre, pedig elég fárasztó nap áll mögöttünk, a sok próba az ember összes energiáját letudja szívni, de csak kattog az agyam, hazudtam neki, hogy jobban érezze magát.
Én és ő barátok? - hülyén hangzik tőlem, talán ő egyetért ezzel a helyzettel, de én nem. Itt nem arról a lopott csókról van szó, ami néhány hete csattant el közöttünk, hanem az érzelmekről.
Nem nem vagyok belé szerelmes, de nem is barátként tekintek rá, a mai együtt töltött idő, felvilágosított arra, hogy többet érzek iránta, mint szabadna.
Sajnos szerintem ezek az érzések viszonzatlanok, de csak túl leszek rajta.
Majd az a sok esemény ami velem és a bandával fog történni azok majd biztos elveszik a gondolataimat...
Ááááá. <3 Imádom..♥^^nagyon jó lett.. tetszett hogy Niall szemszögéből is írtál,többször írhatnál majd esetleg valaki szemszögéből..:) de én gondoltam,hogy Niall érez valamit Lucy iránt..:) meglátjuk mi lesz..:):D^^nagyon nagyon nagyon várom a folytatást! xoxo :)
VálaszTörlésnagyon jó gyorsan a kövi részt!!!!*-*
VálaszTörlésnagyon jó lett ! ^^ szerintem így jó, hogy írtál Niall szemszögéből is. ;) várom a kövit ! :)
VálaszTörlés