20. fejezet / ,,Az éjszaka csak most kezdődik"/

Sziasztok, itt is a következő rész! Remélem tetszeni fog, sajnálom a hatalmas kimaradást! Nem akarok magyarázkodni, de tényleg megvan/megvolt rá az okom! Várom a visszajelzéseiteket!:) Kellemes olvasást! Xx

Minden visszatért a régi kerékvágásba, itt ülünk a repülőn és az Egyesült Államokba tartunk. Előttem Samantha és Emily önfeledten nevetgélnek és mesélik egymásnak az élményeiket, amik nem rég történtek meg velük. Én szótlanul merengek ki az ablakon és közben csodálom a felhőket. 

Semmi kedvem nem volt újra nekiindulni a turnénak, de ez nem kérdés, ennél könnyebb munkát sehol sem találok. Bár megfordult a fejemben, hogy egyszerűen csak kilépek, de mégsem tettem, nem adhatok fel mindent, ha már belekezdtem ebbe az egészbe, akkor végig is kell csinálnom. Nem a labilis érzelmeim a fontosak, hanem az, hogy végig vigyen itt ezt a néhány hónapot.

Szilveszter óta az egyik sráccal sem beszéltem, főleg nem Niallel és Harryvel. A napok alatt eldöntöttem, hogy közömbös leszek velük, egyszerű munkakapcsolat, semmi együtt bulizunk és a továbbiak. Ez mind az öt fiúra vonatkozik, így lesz a legegyszerűbb számomra.

Néha azon gondolkozom, hogyan kerülhettem ilyen helyzetbe, még most sem tudom rá a megfelelő választ, de talán nincs is rá, csak egyszerűen a Sors rendelte el így. Erre van egy jó mondás is, ha a Sor új embereket hoz az életedbe, azt csak Te döntheted el, hogy ki marad és ki távozik. 

A fülhallgatómat a fülembe helyezem, mert eléggé kimerült vagyok, és kell egy kis pihenés a számomra. A lágy dallamok halkan a szólnak a fülemben, így nyugalomba helyezve engem. Az agyam teljesen kikapcsol, minden gondolat elszáll, csak az üresség marad, addig a meghatározatlan ideig, amíg le nem száll a gép.

***

A csomagjaimat nehezen rángatom magam után a liftig, a nyomomban a Sammel és Emilyvel. Szokásosan, mint mindig most is egy szobát biztosítottak nekünk, a középosztályon.

Felértünk a lakosztályunkba, mindenki kiválasztotta magának a legszimpatikusabb helységet. Volt a szobánknak egy nagyobb erkélye, na már most tudom, hogy ott fognak zajlani majd az esti "csajos beszélgetések".

-Lucy mi a baj? Egész úton meg sem szólaltál, nem ilyen szoktál lenni - állt elém Samantha, ilyen szembetűnő lenne, hogy nem most élem a legjobb napjaimat?!

-Nem fontos, majd túl leszek rajta - adtam egy rövid választ.

-De ha elszeretnéd mondani, tudod, hogy nekünk elmondhatod, számíthatsz ránk - csatlakozott hozzánk Emily is.

-Köszönöm, hogy törődtök velem, de már valóban semmi értelme nem lenne ha elmondanám - sugalltam feléjük egy halvány mosolyt.

-Ha te mondod - sóhajtott egyet Emily - El kéne ma menni valahova bulizni - váltott hirtelen témát.

-Ez jól hangzik, jöhetne Taylor és Greg is - helyeselt Samantha.

-Én inkább, ilyen csajos estére gondoltam, mert holnap még úgy sincs semmi dolgunk - magyarázott Emily.

-Én inkább, kihagynám, de ti menjetek nyugodtam - hárítottam az ötletüket.

-Ne már Lucy, el kell jönnöd velünk, talán még a kedved is feldobódna - mondta Sam. 

-Jó legyen, de csak miattatok - erőltettem egy mosolyt az arcomra.

-Ez a beszéd! - kiáltott fel Emily.

Mindenki elvonult a saját kis szobájába és nekiláttunk a készülődésnek. Először megfürödtem és hajat mostam, aztán kiválasztottam a megfelelő darabokat. 

Az öltözékem egy rövid mintás csőszoknyából, egy ujjatlan fekete felsőből és egy fekete magassarkúból állt. A felsőt beletűrtem a szoknyába, elég jól mutattak együtt. A sminkemet füstösre készítettem, a fekete festék szépen kiemelte a zöld szemeimet. A számra vörös rúzst kentem, így minden tökéletes összhangban volt rajtam. A kicsi fekete táskámba belepakoltam a fontosabb dolgaimat. Még nem utolsó sorban fújtam magamra egy kis parfümöt, és ezzel kész is lettem. A tükörben még néhányszor végigmértem magamat, elégedett voltam az összehatással.

Kisétáltam nappaliba ahol már Samantha és Emily rám várakozott.

-Csinosak vagytok - dicsértem meg őket.

-Köszi, te is - mondták egyszerre, mire mind hárman elnevettük magunkat.

***

Elég nívós helyre jutottunk be, de jobb is, így, minthogy inkább egy tömeghelyen lennénk a sok ittas ember között.

A lányokkal rögtön bementünk a táncoló emberek közé, jól éreztük magunkat, a zenék nagyszerűek voltak.

Kicsit otthagytam őket és a bárpult felé sétáltam. Nem kéne rögtön alkohollal kezdeni - gondoltam magamban, ezért rendeltem magamnak egy kólát. Felültem a bárszélre és elkezdtem iszogatni az italomat, amit nemrég rakott le elém a pultos. Szép lassan kiittam a pohár tartalmát, épp amikor felállni készültem valaki hirtelen mögém termett és egy rövid mondatot súgott a fülembe; ,,Az éjszaka csak most kezdődik". Tudtam ki ő, a hangjától kirázott a hideg. Egy kérdés villant fel a fejembe - belemenjek a játékába vagy sem?